SEYCHELLES TÖRTÉNETE
A Seychelles szigetek egy lakatlan sziget volt. A seychelle-iek főleg francia, afrikai, indiai és kínai bevándorlók utódai. 1756-ban a franciák vették az ellenőrzésük alá. A szigetcsoport Vicomte des Séchelles-ről kapta a nevét, aki XV. Lajos pénzügyminisztere volt. A franciák rabszolgákat hoztak ide.
Hivatalos nyelv: kreol, francia, angol.
Forrás: wikipedia
SZÁLLODÁM
Érdekesség: az előző tulajdonossal összefutottam a medence partján, aki elmesélte a szálloda történetét. Angliából hajózott ide egy pár, mert akkor még nem volt repülőjárat. Pompei-ből indult a hajó és 4 napon keresztül utaztak. 1970-ben épült a szálloda. A párocska, akkor nyitotta meg, mikor beindult az első repülőjárat a Seychelles-szigetekre. Heti egyszer érkezett gép Hong-Kongból, itt megállt és ment tovább Angliába. Gazdag emberek jöttek a szigetre, akkor még csak 3 szálloda volt összesen.
Mikor építkeztek, a megrendelt ablaküvegek a hajóval együtt elsüllyedtek Madagaszkár partjainál, így üvegek nélkül nyitották meg a szállodát. Csak úgy kaptak engedélyt, ha egyetlen panasz is lesz, be fogják zárni. Hatalmas zápor érkezett, befolyt mindenhol a víz, de a cseles házigazdák nem győzték pezsgővel itatni a vendégeket. Nem is volt panasz.
HEGYMÁSZÁS
Megmásztam Seychelles legmagasabb hegyét, kb. 900m és a dzsungelen keresztül halad. Igazi Indiana Jones kaland. Párás, vizes sziklákon, kidőlt fákon kellett átmásznom. Hatalmas élmény volt. Mire nagy nehezen felértünk a tetejére, mindent eltakartak a felhők. Na de azért néha előbubújt a táj.
Egyedül indultam el a nagy kalandra, de szerencsémre egy ismerős taxis “megtiltotta”, hogy egyedül menjek, mivel nagyon veszélyes. Ha bármi történt volna velem, arra nem sűrűn jártak emberek. Olyan a dzsungel, mint az őszi erdő, teli lehullott falevéllel, apró kavicsokkal és jó párás, amitől nagyon csúszott. Ráadásul, ha megcsúszol, akkor kapaszkodnál a fák törzseibe, amiknek jó szúrós fekete tüskéi vannak. Tehát a nagy csúszásban ne próbálj meg véletlenül sem a tüskékbe kapaszkodni. Persze az ember automatikusan kap a kapaszkodó után. Nehezített pálya, de ettől kalandos. :)
Az tetszik ebben a szigetben, hogy itt nem engedig a magas épületek felhúzását és a természeti kincseikre is nagyon vigyáznak.
KÖZLEKEDÉS
Bal oldali a közlekedés. A buszok elég régiek és a sofőrök olyanok, mint a ralliversenyzők. Félelmetes hogyan száguldoznak a sziklák szélénél és a lakott területeken.
A buszokon általában én voltam az egyetlen fehér, pedig magamhoz képest fekete voltam. :) Érdekesség: ha felszáll egy anyuka a gyerekkel, nem kínálják fel neki a helyet, hanem a gyereket adják át az ott ülő utasoknak. Így a gyerek folyamatosan valakinek az ölében csücsül és ez teljesen normális. Egyszer én is kaptam egy kissrácot, mókás volt.
Itt egy videó a buszozásról:
DRÁGASÁG
Seychelles-en, ezen a nagyon drága szigeten, elég szegények a helyiek. Az árak a gazdag túristákhoz lettek szabva, és az is igaz, hogy szinte minden a tengeren túlról jön, ezért kerül ilyen sokba.
Itt az átlag fizetés kb. 600 euró, ami nem lenne rossz, ha nem lenne ilyen drága minden. Viszont kókusz van bőven, meg rengeteg gyümölcs mindenhol, horgászni is tudnak, vannak forrásvizek is.... szóval, éhen nem halnak. Itt élnek a paradicsomban, és ezt észre se veszik, megszokott számukra. Én elolvadok a gyönyörű türkíz színű óceántól, a trópusi madarak csipogásától és a szebbnél szebb naplementéktől.
TOLVAJ
Hogyan kerültem a rendőrség kezére?
Az egyik szabad napomon kirándultam és ezalatt valaki bemászott a szobám ablakán és elvitt egy kis eurót. (Ezek után nem hagytam nyitva az ablakom, bár azt mondták jó a közbiztonság.) Kijött a rendőrség és ujjlenyomat mintát vettek, de nem volt tintájuk így ezüst porral oldották meg. Egy igazi Sherlock Holmes élmény. Sokat beszélgettem a nyomozóval, de igazából semmi érdekes sztorival nem tudott szolgálni. Szerencsére nem sok minden történik a szigeten, ami azért jó dolog.
Úgy összehaverkodtunk, hogy még egy nyomozói állást is felajánlott. Na, így kell munkát találni a világ bármelyik pontján. :)
GYÜMÖLCSFUTÁR
Gondoltam támogatom a helyieket és szerencsémre találtam egy "gyümölcsfutárt". Elszaladt a dzsungelbe és hozta nekem a frissen leszedett gyümölcsöket. Szegénynek még cipője se volt, de ügyesen mászott fára. Az átlagos gyümölcs vásárlásom: egy zsák mangó, 3 fürt mini banán, egy fél tucat kókusz és még mindenféle földi jó.
Egy kis seychelles-i hangulat így a végére:
A következő részben bemutatom, hogy mi volt még a munkám része, azt hiszem nagyon szerencsés vagyok. :) Tarts velem!
Utolsó kommentek