MAUI SZIGETE
Egy belső megérzés hatására, az előző blogban leírt opciók közül az első változatot választottam, azaz, felültem a hajóra és Lana'i szigetéről elindultam az ismeretlen és csodás Maui szigete felé.
Mauin partra szállva az első dolgom az volt, hogy találjak egy buszt, amivel valahogy eljutok a makawaoi erdőbe, ami kb. 37 mérföldre (kb. 60 km-re) található a lahainai kikötőből.
Mire megtaláltam az egyetlen buszt, ami jó sokára meg is érkezett, kiderült, hogy nem szállít bőröndöt. Micsoda? Biciklit szállít, de bőröndöt nem? Nem hittem a fülemnek. Próbáltam egyezkedni a sofőrrel, hogy kifizetek pár jegyet, de sajnos nem engedett felszállni. Találtam egy elég friss weboldalt, akkor még egy másik társaság kezében volt: https://www.mauibus.org/ (Most már közepes méretű böröndöt fel lehet vinni, de figyelj arra, hogy póló és lábbeli legyen rajtad, mert benne van a szabályzatban :)
Szóval, ha a busz nem visz el, akkor taxit kell találnom. Szerencsémre nagyon kedvesek és segítőkészek a helyiek, így hamar szereztek nekem egy transzfert. Hölgy sofőrrel indultam neki az ismeretlennek. Csak, hogy még tetőzzem a kalandot, couchsurfingen keresztűl foglaltam szállást, ami azt jelenti, hogy ingyen aludhatsz mások szófáján. Szerencsémre találtam egy nagyon szimpatikus fotós-jógás srácot, gondoltam, ha már hasonló az érdeklődésünk, akkor rossz helyre nem kerülhetek. Meglepetésemre még egy saját szobát is kaptam. Maui teljesen elvarázsolt.
Szállásadóm egy nagyon kedves srác, aki egyúttal hawaii-i idegenvezetőm is lett. Helyi nyelven Ohana, azaz ő lett az egyik hawaii családtagom. Általa nagyon sok helyre eljutottam és rengeteg élményben volt részünk, amiről majd a későbbiekben mesélek.
Első teendőm egy autó bérlése volt, mivel akkor még a buszhálózat nem volt jól kiépített. Találtam egy kabrió autót napi 25 dollárért, nem is értem hogyan, hisz minden olyan drága, de ez lényegtelen, élveztem a hawaii lazaságot ebben a nyitott csodában.
Első utam a Big és Little Beach-re vezetett. Akkor még nem tudtam milyen meglepetés vár rám a Kicsi Parton. A Big Beach-en érdekes módon évszakhoz képest (ez januárban volt) nem szokott ekkora hullámzás lenni. Nem is voltak nagy tarajos hullámok, viszont az a nagy viztömeg nagy erővel jött ki a partra és vitt magával mindent és mindenkit. A "baywatch" fiúk a hangosbemondón adtak instrukciókat, hogyan kell meghódítani az óceánt: be kell menni a nagy víztömeg alá, így akkor nem szippant magával. Hihetetlen, hogy az óceánnak mekkora ereje van. Én a tengerhez szoktam, sose tapasztaltam olyat, hogy egy látszatra alig hullámzó víztömeg ekkora erővel rendelkezzen.
Szóval, átsétáltam a Little Beach-re, na és akkor jött a meglepi. Mindenki fürdőruha nélkül strandolt. Még a bulikat is így szokták tartani vasárnap esténként.
Esti program egy kis acro jóga a Baldwin Beach-nél.
A következő részben Kauai szigetét mutatom be, ez egyik legcsodásabb hely, ahol valaha jártam.
Utolsó kommentek